1: Alma

A vitaminokban és az ásványi anyagokban gazdag gyümölcs az egészséges életvitel elengedhetetlen része. Mint ahogy a közmondás is tarja minden napra egy alma, az orvost távol tartja.
Évezredes történet

Ki ne ismerné a bűnbeesés fő csábítóját, az almát. Az emberiség keletkezésével egyidős történetet, melyről számos legenda, mese született. A bűnös csábító a Trójai háborún át Tell Vilmosig minden korszak főszereplője. A különleges misztikummal megáldott gyümölcsöt, már az i.e. több ezer éve is ismerték. Fénykorát a rómaiak idejében élte. Az idősebb Plinius már harminchat különböző fajtáról tudósított.Ma már több ezer fajtája létezik>>
Minden napra egy alma!

Gyümölcssav- és vitamintartalma magas, több mint 20-féle ásványi anyag található benne. Tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, magnéziumot, nátriumot, káliumot, kálciumot, nyomelemeket, A-vitamint, B- komplex vitaminokat, kevés C-vitamint.

Gyógyító hatását már régóta ismerték, leginkább skorbut és a fogínyvérzés ellenszereként tartják számon. A népi gyógyászat szerint a reszelt alma fogyasztásával leküzdhető a hányinger, megszüntethető a hányás és a tengeribetegség. Sikerét a pektin nevű anyagnak köszönheti. Rostjai az érés során feloldódnak és pektin keletkezik. Ez az anyag a bélbe jutva az ott jelenlévő baktériumok hatására jótékony védőréteget képez a nyálkahártyán. Hatására salakképző anyagok jutnak a bélbe, ami székrekedés esetén enyhíti a panaszokat, sőt a rendszeres nyers alma fogyasztása rendszerezi a székletet.

Vérkeringést serkentő hatásával érelmeszesedéskor válhat hasznossá. Az alma csersavtartalmának köszönhetően a savas lé frissítő hatású, elősegíti az emésztést, és erősíti a bélnyálkahártyát és jó hatást fejt ki a máj működésére. Hat a bélflórára, csökkenti a vér koleszterinszintjét. Méregtelenítő, tisztító hatású, tehermentesíti a vesét, csökkenti a vesekő- és húgysavképződést, ezért köszvény ellen is alkalmasnak tartja a természetgyógyászat.
A maggal csak óvatosan!

Az alma magjában B-17 vitamin található. A megfelelő mennyiségben jelen lévő B-17 gátolja a sejtek rákos elváltozását elindító anyagok működését. Alternatív módszerként egyre több helyen használják injekció formátumban. De valójában mi is a B-17 vitamin? Ifj. Dr. Ernst T. Krebs 1950 -ben, sokéves kutatás után elkülönített egy új vitamint, melyet B17-es számmal látott el, és elnevezte “ Laetril”-nek. Gyakorlatilag az összes gyümölcs magjában megtalálható ez a vegyület. A sárgabarack, kajszibarack, cseresznye, őszibarack, szilva, mandarin és hasonlók tartalmazzák ezt a faktort; nemritkán rendkívül magas, akár 2-3%-os koncentrációban.

Fontos tudni, hogy a B-17 ciántartalmú vegyület! A B-17 felszívódik a szervezetbe, ott egy enzim hatására felbomlik, majd benzaldehid és cián szabadul fel belőle. Ez az enzim sokkal nagyobb mennyiségben van jelen a rákos sejtekben, mint az egészségesekben. A ciánt viszont további enzimek segítségével köti a sejt különböző kéntartalmú aminosavakhoz. Ez a második enzim viszont hiányzik a rákos sejtekből. Tehát a rákos sejt felbontja az egyébként ártalmatlan vegyületet két olyan molekulává, ami viszont el is pusztítja. Az egészséges sejtek viszont védettek, sőt tápanyagként használják fel a B-17 vitamint.

forrás:www.vitaminsziget.hu

2. Szilva (Most érik :-))

A szilva (Prunus domestica) a rózsafélék családjához tartozó csonthéjas gyümölcsünk. Számtalan fajtájának és változatának megkülönböztetése nem könnyű feladat, hiszen könnyen kereszteződnek egymással. A gyümölcs említésekor általában a liláskék vagy sötétkék szemű fajták - például a zamatos, viszonylag kicsi szemű Besztercei - jutnak eszünkbe, s ezek éretlenül, azaz "zölden" pirosas árnyalatúak, de vannak már éretten is zöldes, pirosas és sárgás változatok. Összesen mintegy kétezer fajtája ismeretes. Tulajdonképpen a sárgás vagy zöldes ringlókat is a szilvákhoz lehet sorolni. Formájukat tekintve vannak hosszúkásak, tojás alakúak és gömbölyűek is. Magvaváló vagy nem magvaváló voltuk, valamint érési idejük alapján is megkülönböztetjük őket. A hazai szilva szezonja a sokféleségnek köszönhetően júliustól egészen októberig tart, importból szinte bármikor kerülhet szilva az asztalra.
A szilvafák termésmennyisége 40-50 kg fánként. Életkoruk átlagosan 30 év. Évente és fejenként átlagosan hat-hét kiló gyümölcsöt fogyasztunk róluk.
Az érett szilvát finom, fehéres, halványkékes hamvasságot adó viaszréteg fedi, ami a gyümölcsöt védi a kiszáradástól, s egyben a minőség, frissesség garanciája is. A jó és kellően érett szilva keményebb vagy puhább, de mindig feszes héjú, üde illatú, élénk színű és kifényesedett héjú.
Hogy éppen melyiket vásároljuk, az főként a kínálattól függ. A hagyományos hazai fajták sokoldalúan felhasználhatók, de például a nagy, gömbölyű, zöldes húsú szilvát főként nyers fogyasztásra, a kisebb, aromás fajtákat szilvás gombócnak vásároljuk.

Miért jó?
Receptek

* Szilváshusi
* Angol szilvatorta (pie)
* Mézeskalácshab vaníliaöntettel és konyakos szilvával

Kevés cukor, sok nedvesség jellemzi a friss szilvát. Mintegy 85% víz van benne, jól oltja a szomjat. 100 gramm gyümölcs nagyjából 50 kalória (209 Kj) energiát hordoz. Szénhidráttartalma 10,3 g körüli. Vitaminjai közül az A-, az A-provitamin, a béta-karotin, a B1- és B2-, illetve csaknem valamennyi B-vitaminféleség, továbbá a C-vitamin érdemelnek említést.
A fontos ásványi anyagai a kálium, kalcium, foszfor és magnézium, nyomeleme a cink.
A növényi antioxidánsok közül antocián színanyagokat és flavonoidokat; rutint és quercetint tartalmaz jelentősebb mennyiségben.
Mindezen anyagoknak köszönhetően javítja az immunrendszeri ellenálló-képességet, véd a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben.
Élettani hatásait tekintve igen fontos rosttartalma - héjában például rengeteg cellulóz van - , ami jól megmozgatja a beleket, így ajánlható székrekedés ellen. Különösen az aszalt szilvának nagy a fajlagos rost- és gyümölcscukor-tartalma. Nem csak a bélből segít üríteni a salakanyagokat; vizelethajtó hatása is ismert. Így egyrészt súlycsökkentő hatású, másrészt aszalt formában a szilva kifejezetten tápláló étkeink közé tartozik, kalóriaértéke sem kevés. Ráadásul az étvágyat is fokozhatja. Mindent összevetve napi 20 dkg friss szilva fogyasztása hasznára lehet a fogyókúrázóknak.
Hogyan fogyasszuk?
Először is természetesen nyersen. Vannak nedvdús, zöldes fajták, melyek szinte csak így fogyaszthatók.
Az őszi gyümölcsöstálon szép színfolt a kék szilva, arra csábít, hogy együnk belőle. Megfőzve finom kompót-összetevő. Hamar szétfő, ezért ügyelni kell rá, nehogy túl sokáig főzzük, mert egyben maradva esztétikusabb. Próbálta már, hogy gyümölcsfagylaltokat és vaníliafagylaltot önt nyakon szilva-kompóttal? E csemege nem mindig sikerül esztétikusra, de nagyon finom. A szilva kerülhet süteménybe, rétesbe, tortába is. Ha édességbe szánjuk, aszalással szárítva vagy mélyhűtőben eltartva egyaránt sokáig felhasználható marad. És természetesen ne feledkezzünk meg a szilvás gombócról sem, amit szezonjában szinte illik készíteni.
Kétségtelenül az egyik legfinomabb, tartósítószer nélkül készíthető, jól elálló lekvárunk alapanyaga. A lekvárt érett, a szára körül már fonnyadó, puha gyümölcsből érdemes főzni.
Hagyjuk azonban az édességeket, a szilva ugyanis sós ételek, sült húsok mellé vagy azzal együtt sütve is nagyon ízletes, a baconba csomagolt, sült aszalt szilvákról nem is beszélve, amelyet ínycsiklandó előételnek adhatunk asztalra. Az aszalással ma már kevesen bíbelődnek, szerencsére azonban egyre nagyobb keletje van az aszalt gyümölcsöknek, így piacon, nagy élelmiszerboltokban könnyen beszerezhető.
A szilva szobahőmérsékleten kicsit utánérik, ezért érdemes inkább hűtőben tartani, és minél hamarabb, lehetőleg egy héten belül elfogyasztani.
A magyar szilvák nagyon sokoldalúak, zamatosak. Természetesen nem minden napi fogyasztásra, de méltatlan lenne kihagyni a hazai szilvapálinkát, amit az érett szilva cefréjéből főznek.
Tippek, tanácsok
Az aszalt szilva hashajtó képességét úgy használhatjuk ki legjobban, ha reggel éhgyomorra fogyasztunk néhány friss szemet, vagy evés előtt vízben áztatjuk.
Ha kertje, s benne szilvafája van, tudnia kell, hogy a szilva nagyon meghálálja a trágyázást, és nem árt lombkoronáját évente egyszer szakszerűen megmetszeni.
Érdekességek
A rómaiak is kedvelték a szilvát. Kis-Ázsiából és a Kaukázus vidékéről hozták magukkal, majd terjesztették el szerte Európában, ahol a mérsékelt égövön mindenhol megterem, sőt a Dél-Amerikai kontinensre is eljutott. Praktikusabb és gazdaságosabb gyümölcsöt nehéz volna találni. Fája nem igényel különös gondozást, metszést, permetezést, mégis megtermi gyümölcsét.
A szilva őse valószínűleg egy a mainál sokkal savanyúbb és szárazabb gyümölcs volt, őshazájának a Földközi-tenger keleti medencéjét valószínűsítik. A szilvafák döntő többsége a házikertekben él, itthon minden negyedik gyümölcsfánk szilva.
A ringlók nevüket I. Ferenc francia király felesége, Claudia után kapták: Reine Claude - hangzott akkoriban.

forrás:
http://www.hazipatika.com

3. Paradicsom

Paradicsom: zöldség vagy gyümölcs?

Szóval akkor zöldség vagy gyümölcs? A szakemberek szerint botanikai szempontból mindenképpen gyümölcs, viszont az amerikai legfelsőbb bíróság egy 1893-as határozata szerint a paradicsomot azért kategorizálják zöldségként, mert akként használják fel. A piros kedvencet azonban nemcsak zamatos íze miatt szeretjük, hanem egészségmegőrző hatása miatt is.


Paradicsom: Hatásos a rák ellen

A paradicsomban van egy karotinoidfajta, méghozzá a likopin, ami jelentősen csökkenti a prosztatarák előfordulásának esélyeit. A Harvardi Egyetemen 47 ezer férfi (40– 75 év közöttieket) étkezési szokásait vizsgálták meg. Az eredmények azt mutatták, hogy azoknál a férfiaknál, akik hetente 10 adag paradicsomot, -szószt, -levet vagy pizzát ettek, 45%-kal kisebb arányban fordult elő prosztatarák, mint azoknál, akik heti 2 adagot ettek.


Paradicsom: a rák több fajtája ellen

Komoly bizonyítékok vannak arra is, hogy a paradicsomban lévő likopin a gyomor- és tüdőrák ellen is hatékony. Sőt az előzetes kutatások szerint a hasnyálmirigy-, a vastagbél-, a nyelőcső-, a száj-, a mell- és a méhnyakrák ellen is véd. A likopin rákellenes tulajdonságai akkor jönnek elő a legjobban, ha zsírban gazdag ételekkel, például avokádóval, olívaolajjal vagy dióval fogyasztjuk. Ennek oka, hogy a karotinoidok zsírban oldódó tápanyagok.

Paradicsom: Védi a szívünket
A már emlegetett likopin másik remek tulajdonsága, hogy megóvja a szívet az oxidációs károsodástól, így csökkenti a szívroham kialakulásának kockázatát. Az American Heart Journal egyik tanulmánya szerint az antioxidánsban gazdag paradicsomkivonattal történő kezelés csökkenti az 1-es fokozatú magas vérnyomás értékét.


Paradicsom: Éles látást biztosít


A paradicsom egyik alkotóeleme, a lutein kitűnő a szemre. A szem retinájában is van lutein, és ez szükséges az éles látáshoz. A paradicsom segít megelőzni a sárgafolt elsorvadását, amely a felnőtteknél kialakuló vakság első számú oka, és segít a látás javításában. A paradicsom egyébként kiváló C- és A-vitamin-forrás, tartalmaz még B-vitamin-komplexet, káliumot és foszfort.

forrás
http://www.macosz.hu

4. Zöldpaprika

A paprika Közép- és Dél-Amerika trópusi tájain őshonos, ahol az aztékok idejében már termesztették. Később, Amerika felfedezésekor már kb. 40 fajtáját ismerték. Innem került át Európába, ahol rövid időn belül nagy területeken kezdték termeszteni.

A népi orvoslás a zöldpaprika rendszeres fogyasztását skorbut megelőzésére, végtagízületi fájdalmak, vérszegénység, étvágytalanság, fáradság esetén, valamint az általános állóképesség növelésére javasolja.

Élettani hatásai, összetétele

Rendkívül gazdag C-vitaminban. A C-vitamin pontos biológiai szerepe még a mai napig sem tisztázott minden részletében. Bizonyított azonban szerepe a kötőszöveti rostok egyik fontos alkotójának, a hidroxiprolinnak a kialakulásában, így a sejtek, a sejtfalak, az erek és egyéb kötőszöveti állomány felépítésében fontos enzimek működéséhez szükséges. Hiánybetegsége a skorbut.
Ezt a több száz éve ismert betegséget elsősorban hajósokon figyelték meg, akik hosszú időn keresztül nem fogyasztottak friss főzelékféléket, gyümölcsöket. Ez a betegség csak emberekben, majmokban és tengerimalacokban alakul ki, a többi állati szervezet képes a C-vitamint előállítani. A betegségben a hajszálerek alapállományának áteresztőképessége megnő, ezért bőr-és nyálkahártyavérzések, fogínyvérzés, fogínygyulladás, a fogak meglazulása és kihullása, súlyos esetekben ízületi és csonthártya alatti vérzések jellemző, általános testi leromlással, fokozott fertőzéshajlammal, lassú seb- és csonttörésgyógyulással.

Gyermekekben a vérzéses rendellenességek mellé még csont és fogfejlődési zavarok is társulnak. Lehetséges, hogy a C-vitamin nemcsak a skorbutot, hanem bizonyos zsírfajták kifejlődését is gátolja, hátráltatja az öregedést a sejtek megvédésével. Ezen jótékony hatása antioxidáns tulajdonságának köszönhető. C-vitamin tartalma kiemelkedő.


forrás: http://www.szepzold.hu

5.Meggy

Gazdag vitaminokban (A-, B1-, B2- illetve C-vitamin) és ásványi anyagok (kalcium, kálium, magnézium, vas, cink). A bogyós gyümölcsökhöz hasonlóan kimagasló mennyiségben tartalmaz flavonoidokat, melyek antioxidáns hatásúak. A levében lévő antioxidánsok segítik megőrizni a vénák falának rugalmasságát, és ezáltal a visszérbetegségek elkerülését. Enyhítik az ízületi megbetegedés okozta fájdalmakat, ill. a fejfájást.

Vértisztító hatású. A kalcium, kálium és magnézium együtt dolgoznak a vér megtisztításán, a szívizom megerősítésén és a szabályos szívverés helyreállításán. Serkenti a máj- és vese működését. Különösen azoknak ajánlatos fogyasztani, akiknek az emésztésével nincs minden rendben. A savas meggy serkentőleg hat az emésztésre és a belek mozgására. A nagymennyiségű B- vitaminok továbbá serkentik a keményítő és a fehérje feldolgozását, felszívódását.
Meggymag
A meggy összes részét felhasználják gyógyító célokra. Levelei fő hatóanyagai a cseranyagok. Gyógytea-keverékek alkotóiként segíti a vizelet-kiválasztást, vizelethajtó, fogyasztó hatású. Teája kiváló köhögéscsillapító. Levelei gyulladásgátló hatásúak, puffadás ellen is hatásos. Uborkaeltevéshez használják a kapor mellé. A népi gyógyászatban is régóta ismert. A gyümölcskocsányt és leveleket a maihoz hasonlóan, a fa sérülésekor kicsurgó gyantát görcsoldóként használták.

A meggy magja széttörve fogyasztják. Ám ezzel nem árt óvatosabbnak lenni, hiszen már jól tudjuk, hogy az összes gyümölcs magjában B17 vitamin található. A megfelelő mennyiségben jelen lévő B-17 gátolja a sejtek rákos elváltozását elindító anyagok működését. Alternatív módszerként egyre több helyen használják injekció formátumban.
Meghűlés ellen
A meggy leve az egyik legjobb ellenszer a meghűléses betegségek kezelésére. C-vitamin tartalma is segíti a betegségek elleni küzdelemben. Megfázáskor ajánlott napi 2-3 dl fogyasztása. Levét a gyógyszergyártásban is használják színezőanyagnak, aromaanyagként, mellesleg pedig bizonyos esetekben segíti a hatóanyagok jobb felszívódását.

forrás:
http://www.vitaminsziget.com/cikk.php?id=1991

6. Cseresznye
A cseresznye (Prunus cerasus, Prunus avium) gyönyörű gyümölcs. 20-25 méteresre is megnövő, termetes fája tavasszal halványrózsaszín virágaival kápráztat el bennünket először. Rovarbeporzású, a méhek és egyéb apró rovarok örömmel dongják körül illatos virágait. Május végén, júniusban általában párban lecsüngő, formás, szív alakú, gömbölyded bogyói nyitják meg nyári gyümölcseink sorát. Az első, még vízízű és halovány szemek megjelenésének annyira örülünk, hogy méregdrágán is megvesszük a piacon. Az érett gyümölcs fényes héja lehet egészen világos, fehéres sárga is, így könnyen megtévesztheti a kertek mellett elhaladó és érett szemekre vadászó turistákat, de vannak már-már fekete, mély bordóra érő cseresznyefajták is. Minél nagyobb szeműek, annál jobbak, szebbek, drágábbak, akár 2-2,5 cm-es átmérőjűekre is nőhetnek. Fajtától függ héjának puhasága és a gyümölcshús lédús volta. A korán érő cseresznyék általában világosabbak, a későiek a sötét szeműek. A gyümölcs íze éretlenül fanyar savanyú, éretten édes, olykor kesernyés. Csonthéjas magot rejt.
Csaknem ezer fajtája közül -, melyek nagyjából érési sorrendben a Münchebergi korai, Májusi korai, Pomázi hosszúszárú, Biggareau Burlat, Valerij Cskalov, Jaboulay, Szomolyai fekete, Margit cseresznye, János cseresznye, Sunburst, Solymári gömbölyű, Linda, Germersdorfi óriás, Van, Stella, a már későinek számító Hedelfingeni óriás, a Kavics cseresznye, a Katalin stb., - alig egyet-kettőt ismerünk névről. Valamennyi őse valószínűleg az alig 1 cm-es átmérőjű gyümölcsöt termő erdei (Cerasus silvestris) vagy vadcseresznye, amely lomberdeinkben, főként tölgyesekben mindenhol megtalálható. Szinte egész Eurázsiában megél, apró piros bogyói meglehetősen savanyúak. Nevezik madárcseresznyének is. Ez persze nem jelenti azt, hogy a madarak ne választhatnák inkább az édes kerti fajtákat eledelül. A kerti cseresznyét is hívják így: az "avium" a latin avis=madár szóból származik. A cseresznye a madarakra bízza magjának elterjesztését, cserében finom gyümölcshússal jutalmazza őket. A vadcseresznyéből lassú szelekció eredményeként alakultak ki a mai fajták.

Miért jó?
Az úton levő ókori katonák egyik legkedveltebb szomjoltója a cseresznye volt, méltán, hiszen 78-82%-a víz. 100 grammjának, egy marék cseresznyének az energiatartalma 65-70 kcal, mintegy 264-295 kJ. Alig van benne zsír (0,3 g) és fehérje, viszont 13 grammnyi szénhidrát, 1,3 g növényi rost van benne.
Természetesen gyümölcscukor tartalma attól is függ, mennyire érett cseresznyével van dolgunk. Kifejezetten sok A-vitamin, valamint B1-, B2-, B6-vitamin van benne, továbbá fólsav, pantoténsav, niacin, biotin és riboflavin. Jelentős, 10-15 mg-os C-vitamintartalma.
Az ásványi anyagok és nyomelemek közül foszfor, kalcium és nátrium, kobalt tartalma említendő, viszonylag sok, 190-220 mg káliumot, valamint vasat rejt. Összetétele miatt kedvezően hat a fogak és csontok fejlődésére, egészségére, ideális csemege a fejlődő, csontosodó gyermekszervezetnek.
Termését gyógynövényként is számon tartják. Szárából, tisztító, vízhajtó, méregtelenítő hatású teát készítenek. Még a pattanások elmulasztását is megfigyelték. Hasonló élettani hatást lehet megfigyelni magának a gyümölcsnek az elfogyasztása nyomán is, télire azonban csak a száraz szár marad.
Színes karotinoidjai (béta-karotin, lutein és zeaxantin), antociánjai és flavonoidjai gyulladásgátló, fájdalomcsillapító hatásúak, ennélfogva hörgőpanaszokra, náthás bajok ellen is hat. Napi negyed kiló cseresznye fogyasztása már kimutathatóan csökkenti a vér húgysav-szintjét, és az ízületi betegségek megelőzésében, karbantartásában tulajdonítanak neki. A kumarinszármazékok jellegzetes ízének meghatározói.

Hogyan fogyasszuk?
Lehetőleg frissen fogyasszuk, még a szedés napján. A hűtő alsó fiókjában legfeljebb két-három napig, ideális páratartalom mellett egy hétig tárolható. Csak -1,8 °C fokon fagy meg. Leszárazáskor a gyümölcs sérülhet, ezért ajánlatos csak közvetlenül fogyasztás előtt leszedni a szárakról. A cseresznyét mindig mossuk meg, mert gyakran permetezett. Ennek legkíméletesebb módja, ha egy vízzel telt edénybe borítjuk a gyümölcsöt, és hideg-langyos vízben mintegy 15 percig áztatjuk, majd gyümölcsszűrő segítségével óvatosan lecsorgatjuk róla a vizet. Így a gyümölcs sem törik meg, másrészt az áztatás alatt a kukacos szemek színt vallanak, és könnyen kiválogathatók.
Jól bírja a mélyhűtést, így vitaminjai megmaradnak. Előtte érdemes kimagozni.
A cseresznye főzéssel is tartósítható. Így is sok értékes növényi rostot tartalmaz, de a vitaminoknak már csak töredékét találjuk meg benne. Befőttnek, édességnek csakis leszárazva, kimagozva használjuk fel. Magja különben is enyhén mérgező lehet. Ízletes ételek a cseresznyével készült gyümölcslevesek, rostos gyümölcslevek, torták és sütemények, rétesek. A kandírozott cseresznye süteményekbe vagy koktélok díszítésére használatos. A cseresznyéből bort vagy pálinkát is lehet készíteni. Leveleit fehérborba áztatva különleges italt nyerünk.
forrás
hazipatika.com

7. Sárgarépa

A sárgarépa (Daucus carota subsp. sativus) egyik kiemelt zöldségnövényünk, amelyet már a görögök és a rómaiak is termesztettek. Régóta ismerjük és termesztjük, s ezt igazolják Ibn Al Avam, arab tudóstól származó XII. századi feljegyzések is, aki különbséget tett a különböző répák között.
Hiteles információk szerint közép-ázsiából került Európába, amelyben a mórok és a spanyolok az "élen" jártak.
Táplálkozási szempontból a sárgarépa a gyökérfélék között - jelentős vitaminforrásának köszönhetően - igen előkelő szerepet vívott ki magának.
A sárgarépának a megvastagodott, tápanyagokban gazdag gyökerét fogyasztjuk.
Íze kellemes, édeskés.

Miért jó?
A növény fontos biológiai hatóanyaga a bétakarotin (más karotinokat is tartalmaz), amelynek egyébként a színét is köszönheti. Karotintartalma, amely jelentős antioxidáns fajtánként változó, 6-15 mg / 100 g között mozog.
A szervezet a bétakarotint szükség szerint A-vitaminná alakítja át.
Az A-vitamin nélkülözhetetlen továbbá a jó látás és a nyálkahártyák egészsége szempontjából. Az A-vitamin hiányában kialakulhat a farkasvakság.
A gyökér tartalmaz még flavonoidokat és illóolajat is.
Alacsony energiaértéke miatt 218 kJ (52 kcal) szívesen alkalmazzák különféle diétáknál, de fogyasztása ajánlott szív- és keringési betegségekben szenvedőnek is.
Azért is érdemes tudatosan beiktatnunk táplálkozásunkba, mert karotinjai erősítik az immunrendszert, és egyes vizsgálatok szerint a daganatos betegségek megelőzésében is fontos szerepük lehet.
A sárgarépa hatóanyagainak köszönhetően részt vesz a szabad gyökök károsító hatásának megakadályozásában is.
A népi orvoslás vizelethajtóként is alkalmazza.
A sárgarépát szinte minden formában fogyaszthatjuk, nyersen, főzve, párolva, sütve, stb. E kiváló zöldségünk nélkülözhetetlen kelléke a magyar konyhának. Ma már szerencsére egyre tudatosabban fogyasztjuk. Íze a legtöbb konyhai nyersanyaghoz jól illeszkedik, és nagy előny, hogy egész évben beszerezhető.
A sárgarépát főzve fogyasztva több bétakarotinhoz juthatunk, mint nyersen, mivel a vastag sejtfalak miatt a szervezet a nyers sárgarépa bétakarotintartalmának csak negyedét képes hasznosítani. A hőkezelés során azonban károsodnak a sejtfalak, így a szervezet számára a karotin hozzáférhetőbbé válik.
A sárgarépapüré a kisbabák pépes étrendjének fontos részét képezik, mivel jól hat az emésztésre, és megakadályozza a puffadást és a székrekedést.

http://www.hazipatika.com

8. Narancs

Köztudott, hogy a narancsnak magas a C-vitamin-tartalma, ezen belül is a „Navel” fajta az, ami 25 százalékkal tartalmaz több C-vitamint, mint amennyi egy átlagos felnőtt napi szükséglete. Ezen kívül található benne B1 és B12 vitamin, folsav, kálium és magnézium. A narancs tele van antioxidánssal: karotinnel, és flavonokkal. A benne levő limonene különösen a mell és tüdőrák elleni harcban hatásos.

A tél vitaminforrásának hívják, mert tényleg rengeteg C-vitamin tartalmaz, ám azzal nem árt tisztába lenni, hogy mindez a korai leszedés és a szállítás alatt csak csökken. Ezért nem árt jól megnézni, hogy milyen narancsot vásárolunk.
Jótékony hatása

Erős vírus- és baktériumölő hatása révén enyhíti az influenzás tüneteket, savtartalma könnyíti a bélműködést. Nyugtatja az idegrendszert, előnyös hatással van a szívre és a keringési betegségekre (trombózis, szív- és érrendszeri panaszok, magas vérnyomás). Enyhe hashajtó, frissítő, étvágyjavító és idegnyugtató hatású. A narancs segíthet fertőzések alkalmával, mivel a benne lévő természetes antibiotikus hatású anyagok egyben fájdalomcsillapítók is. Elősegíti az emésztést, tisztítja a vért és csökkenti a koleszterint. A narancsban előforduló bioflavonok lehetővé teszik a véredények szöveteinek erősödését, megakadályozzák a vérsejt tömörödést és a trombózisra jellemző vércsomósodást.

5 jó tanács a narancs fogyasztásához

1. Csak friss narancsot érdemes vásárolni. Ha puha, fonnyadt, foltos, ne vegyük meg.

2. A narancsot főleg reggel ajánlott fogyasztani, étkezés előtt.

3. A meghámozott narancsot tanácsos azonnal elfogyasztani. A frissen kipréselt narancslé csak hűtőszekrényben tartható.

4. Az ép narancs hosszú ideig eltartható, és megőrzi értékét, de szobahőmérsékleten néhány nap után száradni kezd.

5. Hűtőszekrényben akár 6 hétig is eláll.

forrás: http://www.vitaminsziget.com/cikk.php?id=1071

9. Málna

A málna (Rubus idaeus) a rózsafélék (Rosaceae) családján belül a Rubus nemzettség tagja. Hívják még boldogasszony csipkéjének vagy német neve (Himbeere) alapján himpérnek is. A nemesített változatot éppúgy málnának hívjuk, mint az erdőkben növő vad formát.
A növény 1-2 méter magas, szőrös, tüskés szárú, csaknem függőlegesen növő hajtásokkal rendelkező, nálunk is őshonos félcserje. Vesszői két évig élnek, a második évben kihajtanak, elágaznak, majd virágot hajtanak, termést érlelnek, végül ősszel elszáradnak. A cserje 8-10 évig terem bőven, aztán érdemes fiatal vesszőkből új bokrot telepíteni. Ha nem metszik és gondozzák, gyorsan kusza bokorrengeteggé terjedve szaporodik, ideális talajon csaknem kiirthatatlanná válik.
Termései éretten általában élénk enyhén lilás piros színűek, de vannak fehér, sárga, sötétlilás, sőt fekete színűre érő változatai is. A vad forma gyümölcse gömbölyded, 1 cm átmérőjű, a nemesített málnák gyümölcse 1-2 cm-es, hosszúkás, belül üreges bogyó alakú, valójában összetett csonthéjas termés. Júniustól szeptemberig fokozatosan érik, éretten hamar lepotyog. Az összetett termést rögzítő "virágalkatrészt", amiről a málna éretten szedéskor könnyen leválik vacokkúpnak hívják.
A termesztett változatok érése május-júliusra esik, de vannak kétszer termők is.
A hideg és mérsékelt éghajlatú területen 2000 méteres tengerfölötti magasságig megél. Vadon közép-európai elterjedésű növény, erdők tisztásain, irtásain, bükkösök szélén nő. Termesztésekor is a tápanyagokban dús, laza szerkezetű és jó vízellátottságú talajokon érzi jól magát, mivel a talajfelszínhez közel növő gyökérzete érzékeny a kiszáradásra. A párás, félárnyékos helyeket szereti. Hazánkban a Börzsönyben és környékén nagy mennyiségben termesztenek bogyós gyümölcsöket, köztük sok málnát.
Fajtaváltozatait a piacon nemigen tudjuk megkülönböztetni. A legjobb, ha megkóstolhatjuk, kellően érett, zamatos-e a gyümölcs, nincs-e penészre utaló vagy egyéb mellékíze. A penész jellegzetes íze mellett egy másik kellemetlen, de ártalmatlan ízhatást is érezhetünk a málnán, ami az azt kedvelő poloska nedveitől származik.
Miért jó?
A málna érdemeiről hajlamosak vagyunk megfeledkezni, mert valljuk meg, nem minden szempontból praktikus gyümölcs: a legtöbb élelmiszer-boltban nem kapható, szedése fáradtságos és kényelmetlen a szúrós ágak között, leszedve törékeny és hamar romlik. Pedig igazi ízletes gyógyszerre lelhetünk benne.
Egy maréknyi, 100 gramm málnában 25 mg C-vitamin rejtőzik, de van benne sok B1-, B2-vitamin és A-provitamin is. Le se tagadhatná, hogy gazdag színanyagokban, sok antioxidánst, flavonoidot tartalmaz, valamint gyümölcssavakat, cserzőanyagokat, növényi rostokat, pektint. 100 gramm málnából 80-85 gramm a víz. Energiatartalma 150-200 kJoule, körülbelül 34 kcal, 0,9 g fehérje, mindössze 0-3-0,5 g zsír, 11-12 g szénhidrát van benne. Értékes tápanyag a benne lévő gyümölcscukor. Az ásványok és nyomelemek közül kiemelendő 25-40 mg-os kalcium-, 170 milligrammnyi kálium-, 30 mg magnézium- és 0,6-1 mg-os vastartalma. Ezekből az elemekből a másfél maréknyi málna napi szükségletünk mintegy 10 százalékát fedezi.
Lehetőleg frissen és nyersen fogyasszuk, így érvényesül leginkább vitaminjainak jótékony hatása, de szörpnek, lekvárnak eltéve és mélyhűtve is sok kincset tartalmaz még. A gyümölcs fogyasztása segít karbantartani a vércukorszintet, csökkenti a magasvérnyomást, segít a menstruációs zavarokon. Levét lázcsillapítónak, izzasztó hatású italnak is lehet használni. A nyári meghűlés legkellemesebb gyógyszere a szobahőmérsékletű málnaszörp, nem csak gyerekeknek!
Levele júniustól augusztusig szedve és szárítva értékes gyógynövény-alapanyag. Teája vagy főzete ér- és pórusösszehúzó, valamint enyhén antibakteriális hatású. Teája cukorbajra, húgyúti betegségekre, meghűléses panaszokra, lázcsillapításra, izzasztásra éppúgy alkalmas, mint a friss gyümölcs. Naponta egy csésze málnalevél-tea iszogatása bevált a várandós kismamáknál a reggeli rosszullétek enyhítésére, a szülés előtti hónapban pedig a szülés megkönnyítésére ajánlják, mert ellazítja, tágulékonyabbá teszi a kismedencei izmokat. Cseranyagai hasmenéskor segítenek, antibakteriális, összehúzó hatása a szájnyálkahártya gyulladásainál gargarizáló oldatként érvényesül előnyösen. Külsőleg, borogatásként is használható.
Hogyan fogyasszuk?
Receptek

* Töltött őszibarack
* Nagyi titka
* Hideg málnás rétes

Próbáljunk minél többet fogyasztani belőle nyersen. Magában, natúrjoghurthoz keverve, kevés mézzel vagy anélkül, finom reggeli étel vagy desszert. Sok más "bogyós" gyümölccsel ellentétben melegen, sütve és főzve is hűen megtartja aromáját.
A szörphöz és lekvárhoz, dzsemhez nem szükséges tartósítót keverni, inkább forraljuk föl, a tetejére mérjünk ki egy kiskanál rumot, és az üveg lezárása után dunsztoljuk. Felbontás után hűtőben kell tárolni. Málnából készíthető bor, likőr és pálinka is.
A málna egyetlen "alkatrésze" sem mérgező. Kevesen gondolnak rá, hogy zsenge leveleit és fiatal lehántott hajtásait még salátának is fogyaszthatjuk. Mégis, leveleit és fiatal hajtáscsúcsait főként szárítva, teának megfőzve fogyasztjuk leginkább. Íme, egy jól bevált házi teakeverék! Ha idejében - mondjuk, tavaszi kirándulásaink alkalmával - gondolunk a levelek szedésére, szép üvegben magunk készítette ajándékként is örömöt szerezhetünk vele másoknak:
A keveréket 20 g száraz málnalevélből, 10 g szamócalevélből, 5 g szederlevélből állítsuk össze, tehetünk hozzá csipkebogyó- és hibiszkusz-keveréket, citromfüvet és mentát is. Egy adaghoz két evőkanál teakeveréket forrázzunk le. Ha kissé kihűlt, mézzel, sőt tejjel is fogyaszthatjuk.

forrás
http://www.50plusz.hu/articles/Malna_meg...0716122627

10. Füge

Füge
Ficus carica


A füge könnyen elérhető számunkra frissen vagy szárítva. Sok kertben húzódik meg a fügebokor. Ideje nemigen van nagyra nőni, mert, ha nincs védett helyen, vagy nem takarjuk be, az erősebb tél elviszi az évi termést. Több fajtáját ismerjük, igyekezzünk olyan fajtát beszerezni, ami korán kezd érni, és folyamatosan terem őszig. Frissen fogyasztva kitűnő, még befőttnek is felhasználják, de leggyakoribb formában, szárítva jutunk hozzá.

Tápértéke:

A füge tápértékét elsősorban káliumtartalma adja. Fogyasztása elősegíti a vér tisztulását. A B vitaminok az emésztést és a táplálék felszívódását segítik elő, cink tartalma pedig a prosztatabántalmakban szenvedőknek nyújt jobbulást.

Gyógyhatása:

Nemcsak kellemes gyümölcs, de rendkívül elősegíti az emésztést. Hűsít, és jó hatással van a légzőszervekre, a gyulladásos emésztő szervekre, valamint csökkenti a vérzékenységet. Nagymennyiségű B vitaminja jótékonyan hat az emésztésre és az idegekre.

Meghűlésre:

Csillapítja a légzőszervekre ható ingereket meghűlés esetén, valamint gyógyítja a gyulladásos megbetegedéseket.

Elősegíti az emésztést:

A füge igencsak rostos gyümölcs. Apró magjai lehetővé teszik a bél számára a könnyű továbbjutást a kifejtett féregszerű mozgás következtében. Ez azonban kevés lenne az emésztés serkentéséhez. A táplálék jobb felszívódását a B vitaminok tartalmának köszönheti.

Székrekedés:

Rosttartalma elősegíti a féregszerű mozgást, így székrekedés esetén is kitűnő hasznát vesszük a fügének. Különösen az egyhangú táplálkozás következtében lelassuló bélműködésre van ösztönző hatással. Amint ugyanis a gyomorba kerül a massza, olyan hatást vált ki, ami serkenti a gyomor működését. A lendületet kapott gyomor hat a májra, és az epére, valamint az egész emésztő rendszerre.

Szív és máj:

A szív egyenletesebb működésére a füge azért van jó hatással, mert rendkívül sok káliumot tartalmaz. Szabályozódik a szívverés, valamint csökken a vérnyomás.

A máj működésre is serkentőleg hat a füge kálium tartalma, különösen akkor ha a téli egyhangú táplálkozás folytán nem jut elég ásványhoz a szervezet. A kálium hozzájárul a vér savtalanításához, így az egész szervezet felélénkülhet a füge fogyasztása következtében.

Idegnyugtató:

A füge ásványtartalma nemcsak a szívre, de az idegekre is nyugtatólag hat, amihez a szív és az idegrendszer kalciumtartalma is hozzásegít. Serkenti az anyagcserét és a sejtek ellátását.

Gyomorégés:

A gyomorégésre inkább fügelét használjunk. Az elgyötört gyomor munkáját a füge fehérje és szénhidrát összetétele serkenti, s ugyanezt a hatást váltja ki a vékonybélben is. Magnézium tartalma elősegíti a szénhidrát és a fehérje emésztését.

Prosztatapanaszok:

Cink tartalmának köszönhető, hogy a füge pozitívan befolyásolja az ivarmirigy és a szaporodó szervek működését. Emeli a spermák számát és gyógyítólag hat a prosztata panaszokra is. A gyulladás gyógyítása az A vitaminnal együtt történik.

Elkészítési mód:

Ha rendelkezésünkre áll a friss füge, legjobb ha azt fogyasztjuk. Ha gyümölcsléként fogyasztjuk pépesíthetjük lemezvágóval, jellegzetes gyümölcsöt válasszunk mellé, amelynek a füge emeli a cukortartalmát.

A szárított gyümölcsöt, ha nem kúraszerűen fogyasztjuk, szintén használhatjuk édesítőnek. Pépesítve azonban akár tejjel, akár más gyümölcslével bármikor kitűnő, és ne feledjük, milyen lökést adhat a májunknak, szívünknek sav-lúg kiegyenlítő munkájával.
forrás

http://fuge.hu/fuge.html